Lépjünk át az Aranykapun - április 5., hajnal


Gyermekkoromban volt egy kedvenc mesém: Holle anyó története. Egy olyan világba vitt a képzeletem általa, mely akkor lehet, hogy utópisztikusnak tűnt én mégis éreztem, hogy minden szava igaz.


Eltelt jó néhány évtized és a napokban újra felsejlett előttem Holle anyó arca. Nem emlékként és nem utópiaként, hanem valós, jelenlévő minőségként.

Nem egyedül érkezett, hanem kézen fogva azokkal a mélyen bennünk élő álmokat és vágyakat megtestesítő hősökkel, királylányokkal és királyfikkal, tündérekkel és angyalokkal, fantasztikus tulajdonságokkal rendelkező és emberfeletti tetteket végrehajtó mesefigurákkal, akikről az évek során elfeledkeztünk.

Eljöttek, hogy megmutassák, ők nem a képzeletünk, az álmaink kivetülései, hanem a valóságunkról szólnak, jobban, mint bármikor.


Mindig is hű kísérőink, támogatóink voltak, de az elmúlt évtizedek, évszázadok szürke és komor realitása elfeledtette velünk a létezésüket.

Bedobáltuk őket egy megfakult dobozba és elrejtettük egykori gyermeki álmaink emlékei közé.

A dobozba tettük velük együtt gyermeki őszinteségünket, rácsodálkozó képességünket, a csodákba vetett hitünket, könnyed játékosságunkat és örömünket, a világba vetett bizalmunkat és nyitottságunkat.


De a „látszat világ” mögött a tiszta, igaz valóság tovább élt. Csendben, némán, de létezőn.

Várta, hogy újra meg tudja mutatni magát teljes valójában, várta, hogy őszinte „gyermeki” szívek újra felfedezzék.


A világunk megért e változásra. Megért arra, hogy az egykor elrejtett dobozokat kinyissuk és újra felfedezzük csodás tartalmukat.

Újra átélhetjük a hit, a bennünk élő bátorság és eltökéltség erejét. Újra megtapasztalhatjuk a „csodát”, a teremtés varázslatos képességét. Újra elkezdhetjük írni a saját mesénket, fantáziánk korlátlan lehetőségeivel. Újra hihetünk önmagunkban.


Az Univerzumtól egy csodálatos ajándékot kaptunk: a kútba ugorva és tiszta, „gyermeki” énünket felfedezve, átléphetünk Holle anyó „arany kapuján”.

Eldönthetjük, hogy tovább írjuk egykor elfeledett tündérmesénket, vagy álmainkról lemondva a megszokottság útját járjuk tovább.

Ennek a beavató és sorsfordító döntési helyzetnek a lehetőségét kaptuk most meg ajándékként az égiektől.

Az elmúlt időszak elkerülhetetlen eseményei mind ebbe az irányba vittek minket: „belöktek” a kútba, hogy megmérettessünk.

Bátorságból, hitből, szeretetből, őszinteségből, tisztaságból, hozzáállásból, hitelességből, igazságból.

Helyi idő szerint április 5-én, 4:45 perckor (vasárnap hajnalban) megnyílik egy csodálatos égi átjáró, „aranykapu”.

Ebben az áldott pillanatban egy dolog fog igazán számítani: legyünk tiszta önmagunk. Legyünk az az őszinte, nyitott szívű gyermek, aki feltétel nélkül hisz a jóban, a „csodában”.

Csendesedjünk le, hangolódjunk belső, igaz lényünkre, a szívünkre, kapcsolódjunk a bennünk és körülöttünk létező tudatra, találjuk meg a belső nyugalmat.

Éber, tiszta, tudatos Jelen-Létünk fogja megnyitni a kaput. Ahogy eggyé válsz önmagaddal, lényegi esszenciáddal, ahogy eggyé válsz a Teremtő energiával, aki mindig is voltál.

Ha nem szeretnél egyedül Jelen-Lenni, tiszta szívből ajánlom Bakó Eszter szeretett kolléganőm meditációját, a szív nyitásért, a szeretet áramlásért, a Földért, az egység megéléséért, az összefogásért.

A meditáció lérhető az alábbi kinken: https://www.youtube.com/watch?v=1vF8lBvahXo


(Ha a korai időpontot nem tudod tartani, 2:48 és 6:48 között bármikor "csatlakozhatsz" Jelen-Léteddel a "megnyíló energiákhoz").


A kulcs: tedd azt és úgy, ahogy a lelked mélyén, őszintén, tisztán érzed.



Szeretettel,

Preisz Danila

671 megtekintés
HÍVJÁL BENNÜNKET
ÍRJÁL NEKÜNK
CÍMÜNK
NYITVATARTÁS
Hétfő - Péntek: 9:00 - 20:00
Szombat: 12:00 - 18:00
boldog8_edited_edited.jpg