top of page

Stressz - Együtt éljünk vele, vagy gyógyítsuk?


Sajnos nem szorul igazolásra, hogy a stressz korunk népbetegségévé vált, ami már nem csak a felnőtteket érinti. A gyermekkor csak látszólag stressz nélküli állapot, hiszen a gyerekek világában ugyanúgy jelen van, mint a felnőttek életében. A stressz jöhet kívülről és a belső világunkból is.

Számos, különböző tünettel keresnek meg mostanában a vendégeim, de nagyon sok probléma mögött a stressz okozta mellékvese kifáradás tüneteit tapasztalom. A folyamatos, krónikus stressz jelenlétének következtében a mellékvesék folyamatosan termelik a stresszhormonokat. Ennek következtében alváshiány, depressziós -, szorongásos tünetek, állandó fáradtság, lehangoltság, energiahiány, alvásprobléma tapasztalható többek közt.


DE MI IS A STRESSZ VALÓJÁBAN?

Orvosi kifejezéssel élve a stressz a szervezet ingerekre adott nem specifikus válasza. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz az élettani és biokémiai folyamat zajlik a szervezetünkben minden inger és kihívás esetén. Pl. ugyanazon a biokémiai folyamaton megyünk át az orvosi váróban, mint egy családi ünnepségen. Vészhelyzetben a stressz a szervezet működését a megoldás irányába tereli: aktív válasz esetén küzdünk, passzív válasz esetén pedig menekülünk vagy elkerülünk.

A stressz lefolyását egy magyar származású kutató, Selye János vizsgálta és állapította meg szakaszait. 1. szakasz: alarm reakció A szervezet felkészül a harcra vagy, ha az nem lehetséges, akkor a menekülésre – üss vagy fuss reakció. 2. szakasz: alkalmazkodás Amennyiben folyatódik és elhúzódik a stresszhatás, a szervezet kénytelen fenntartani a védekező funkciót és megpróbál alkalmazkodni. Ez nagy mértékben megterheli a szervezetet és idővel a szervezet tartalék energiái is felhasználásra kerülnek. Bizonyos idő után azonban kimerül a készlet és, ha a stressz továbbra is fennáll, bekövetkezik a harmadik szakasz. Tünetei: – állandósuló magas vérnyomás – alvászavarok kialakulása – a feszültség miatt az izmok megkeményednek és fájhatnak – a végtagok hidegek lehetnek – bélműködésbeli zavarok tapasztalhatók. 3. szakasz: kimerülés A kimerülés szakaszában a test tartalékai kimerülnek és, amennyiben továbbra is fennáll a stresszhatás, megbetegszünk, mely tünetei nagyon hasonlítanak az alarm reakcióéra.

AKUT STRESSZHATÁS

Szimpatikus idegrendszeri tevékenység következtében a szervezetünkben erős szívdobogás, szapora pulzus, vérnyomás emelkedés, gyorsuló légzés és pulzusszám, izomfeszülés és izzadás tünetei jelentkeznek. Pszichés kísérő tünetként a feszültség, félelem, frusztráció eluralkodása, menekülés, önfeladás és döntésképtelenség lehet a jellemző. Negatív viselkedési minták is jelentkezhetnek

Ezek a függőségek kialakulása, agresszivitás, verbális durvaság, konfliktuskeresés, elkerülő magatartás, sírási roham, körömrágás, arcrángás, fokozódó veszélykeresés, szerencsejátékok, tévénézésbe, internetezésbe, játékokba való menekülés lehetnek.

KRÓNIKUS STRESSZHATÁS JELLEMZŐI

Testi szinten a gyakori fejfájás, izomgörcsök, emésztési és gyomorproblémák, testsúlyproblémák, hormonális eltérések. Mentálisan a koncentráció romlása, döntésképtelenség, memóriazavar, ill. negatív énkép jelentkezhet. Érzelmeink szintjén az ingerlékenység, lehangoltság, önbizalomhiány, kimerültség és fáradtság jelei, szorongás és depresszió panaszai léphetnek fel.

A STRESSZ ELŐSZÖR HARCRA SARKALL MINKET

Majd, ahogy fogy az energiánk, egyre erősebbé válik a szorongás. Amennyiben reménytelenné válik a küzdelem, sőt a menekülés is, eluralkodhat rajtunk a depresszió, a tehetetlenség érzése. A stressz hatására legyengülhet a szervezetünk, immunrendszerünk, belebetegedhetünk a kilátástalanságba, örömtelenségbe, boldogtalanságba.

A HOSSZAN TARTÓ STRESSZ HATÁSÁRA

Felborul a vegetatív idegrendszer egyensúlya, az immunrendszerünk legyengül, emésztőrendszeri és mozgásszervi betegségek alakulhatnak ki, felborulhat a szabályozás szervrendszere és létrejöhetnek a hormonális egyensúlyvesztés tünetei is.

MIT TEHETÜNK MAGUNKÉRT?


Az első és legfontosabb a saját öngyógyító rendszerünk megőrzése, mely képes megelőzni és helyreállítani a problémákat. 1. Talán többen is tapasztaltuk magukon, hogy amikor rendkívül stresszes időszakban vagyunk, akkor szinte akaratlanul is keressük azokat a magatartásformákat, melyek segítenek kikapcsolódni, ellazulni, lényegében újra visszakerülni a „komfortzónánkba”. Vannak, akik csak időlegesen oldják meg a helyzetet valamilyen élvezeti cikk segítségével (pl. alkohol, dohányzás), de vannak olyanok is, akiknek egy jó futás vagy mozgás segít kikapcsolódni. Általánosan elfogadott, hogy a testedzés, fizikai aktivitás során fokozódik az „örömhormonok” termelése, azaz az endorfin, dopamin, szerotonin, melyek egyéb élettani hatásai mellett hozzájárulhatnak az egyén stressz szintjének csökkentéséhez, a dopamin pedig gátolja a stressz hatásait. Csíkszentmihályi Mihály elméletében a sport és a mozgás különösen hatékony eszköz a „Flow, az optimális élmény” elérésére, mely kiváló gyógyszer lehet a mindennapok külső és belső stresszorainak leküzdésében, mely az élettani mutatókon túl (vércukor, vérnyomás, koleszterin, stb.) az idegrendszerre is pozitívan hat, vagyis a mozgás hozzájárulhat a stressz leküzdéséhez. Fontos, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amely nem kimerítő, hanem testileg és lelkileg is feltöltő, örömöt adó, energiagyűjtő mozgásforma pl. séta, túrázás, kocogás, tánc, jóga, Tai Chi, Chikung stb.

2. Nagyon sokat segíthet a relaxációs technikák elsajátítása, végzése, mely nem csak izomlazítást jelent, hanem teljes testi, idegrendszeri és lelki lazítást is, amely visszahat az érzéseinkre is. A relaxáció reflexes úton csökkenti a szimpatikus idegrendszer aktivitását, csökkenti a vérnyomást, lassítja és egyenletesebbé teszi a szívműködést. Ilyen hatást vált ki a jógából ismert légzőgyakorlatok végzése is, főként a váltott orrlyukú légzés. 3. Fitoterápiás gyógynövények közül a citromfűlevél (Melissa officinalis), hársfavirág (Tilia cordata, Tilia platyphyllos), a levendula (Lavandula angustifolia), a komlótoboz (Humulus lupus), feketeribizli levél (Ribes nigrum) gyógyteák segíthetnek. Ezek közül a citromfű teát korlátlan ideig és mennyiségben ihatjuk, a többiből 6 hetes kúra ajánlott, majd egy 4 hetes szünet után a kúra megismételhető. Az orbáncfű (Hypericum perforatum) teája a legerősebb antidepresszáns, azonban kizárólag akkor iható, ha nem szedünk semmilyen gyógyszert. Az orbáncfű teát este, lefekvés előtt, napi egy csészével legfeljebb 2 hétig lehet inni, majd 4 hét szünet után ismételhető a kúra. A gyógynövények egymás hatását felerősítik, ezért keverékben fogyasztva ajánlott inni őket, azonban maximum 6-7 gyógynövénynél ne fogyasszunk egyszerre többet. Fontos szempont, hogy gyógyszerkönyvi minőségű herbákat (Ph. Hg. VIII.) vegyünk, amik a gyógynövények hatásos részéből készülnek. Aki nem részesíti előnyben a gyógyteákat, azoknak olyan bioinformációs készítmények ajánlhatók, melyek komplex módon, több szinten, egy időben, kiegyensúlyozott állapotba hozzák a test összes életfolyamatát. A gyógynövények közvetlenül, anyagi szinten befolyásolják a testünkben zajló folyamatokat, illetőleg szerveink működését, miközben az információs összetevők – finomabb rezgéseikkel – a betegségek okaira hatnak az információs mezőben. 4. Bioenergetikai szempontból nagyon hatásos és gyors eredményt érhetünk el, ha finomfizikai testünket: csakráinkat, aurarétegeinket és meridiánrendszerünket tisztítjuk, oldjuk blokkjainkat és elakadásainkat, melyek akadályozzák a szabad energiaáramlást. 5. Holisztikus megközelítés szerint (ahol az embert test-lélek-szellem egységeként, egymás elválaszthatatlan részeként tekintjük) a tünetek, betegségek kiváltó lelki, mentális okainak tudatosítása, a gyökérok oldásával tudunk megszabadulni kínzó tüneteinktől, melyek lelki szintről indulva testi tünetben mutatkoznak meg. Erre többek közt a Bach-virágterápia kínál szelíd, ám annál hatékonyabb megoldást. Stresszmentes, örömteli napokat kívánok!

Kovács Réka

53 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page