Az Igaz Szeretet: szeretve lenni és elfogadni. Nem mások által, hanem belülről jövő, tiszta, feltétel nélküli ragyogással, Önmagunkat, Önmagunknak.
Amíg kívülről várod, szomjazod az apró szeretet morzsák pillanatnyi eufóriáját, csupán ideiglenes kábulathoz jutsz, s annak elmúltával még intenzívebb vágyat érzel e „kábítószer” iránt, de megnyugvást sosem lelsz.
Másoktól várod, s ha nem kapod, te adod. Kéretlenül, beavatkozva, egy idő után áldozattá válva, belül azt kiáltva: figyeljetek végre rám!
De ez is csupán belső szeretetlenséged fájdalmának hangja.
Őszinte szeretetet csak akkor tudunk adni, ha bennünk él. Ha tudjuk, érezzük mit jelent, ha ismerjük Őt. Ekkor már nem kolduljuk és nem „elvesszük”, hanem a részünkké válva, tisztán, természetesen sugározzuk. Befelé és kifelé.
Fordulj Önmagad felé tiszta, feltétel nélküli elfogadással, tisztelettel, kegyelemmel, alázattal, őszinteséggel! Fedezd fel Magodban az egyetlen, örökkön létező, igaz szeretetet…
Danila