Nem az a fontos, ki mondta, miért mondta, ki tette, miért tette, mit gondol, miért úgy gondol, miért bántott meg, miért haragszik, miért aláz, miért uralkodik, miért nem hagy, miért kapaszkodik…már megint és újra és újra, de miért???
Egyetlen dolog számít: miért érzem Én mindezeket, mi történnik Bennem?
Miért vagyok haragos, dühös, frusztrált, ideges, szomorú, meg nem értett, motiválatlan, vagy éppen túlpörgő, miért van bennem hiányérzet, félelem, bizonytalanság, elfojtás, szerepjátszás, megfelelni és bizonyítási vágyás, miért van bennem Ellenállás?
Itt az idő, hogy végre letegyük a kardot, mellyel védeni próbáljuk magunkat a külvilág „veszélyei” és támadásai ellen. Nincs semmilyen külső veszély, mely ártani próbálna nekünk, nem a külső körülmények áldozatai, szenvedői vagyunk, hanem a sorsunk egyedüli irányítói.
Elhatározással és bátorsággal egyedül mi indulhatunk befelé, önnön „titkaink” felé, mi szabadíthatjuk fel magunkat, mi bonthatjuk le látszólagos védelmi falainkat, mi érthetjük meg a bennünk zajló folyamatinkat és egyedül mi fedezhetjük fel csodálatos belső kincseinket és értékeinket.
A külvilág nem támad, hanem segít, terel, irányít, rávilágít azokra a még feloldatlan blokkokra, mintákra, melyek működtetésével saját magunkat zárjuk el a felszabadulás és boldogság lehetőségétől.
Tegyük le a kardot és induljunk el tiszta szívvel, őszintén, bizalommal, hittel, nyitottsággal, elfogadással, megadással lelkünk felé…
Szeretettel,
Danila
Comments